Powered By Blogger

2012. július 3., kedd

(¯`·._.·[ 2. Fejezet ]·._.·´¯)


   Sziasztok!!!Úgy döntöttem, mégis veszem a fáradságot és felrakom, mert nekem vannak a világ egyik legkedvesebb olvasói... :) Tudom, ez a rész szinte csak ruhákból áll... de holnap majd hozok bővebbet!! :) Puszi... örülnék egypár kommentnek és véleménynek... :) Sziasztok!!! Birokutya... és DJMalik... :)


   Oké, ne nevessetek ki, de imádok aludni, szóval, ahogy eddig is délben ébredtem fel. Csodálkoztam, mert Missy már hajnalban kukorgatni szokott, de most húzta a lóbőrt. Oda mentem az ágyához, majd a fülébe ordítottam:
- Kelj fel, te köcsög menjünk le enni!- ordítottam. Hát igen legjobb barátnők vagyunk. Ő is ezt szokta tenni, szóval most visszakapta.
- Ki? Mi? Hol? Mit csináltam?- tette fel a kérdéseket, majd elnevette magát, mert leesett neki, hogy mit csináltam.
   Lementünk, majd öntöttem narancslevet és sütöttem bundáskenyeret. Leraktam az asztalra, majd a barátnőmmel neki álltunk falatozni.
- Jó reggelt!- köszönt a bátyusom és Gemma.
- Sziasztok! Csináltam bundáskenyeret, egyetek!- mondtam mosolyogva.
- Áá hugi, isteni vagy!
- Tudom- előtört belőlem a kis egóm…
J
   Missyvel felmentünk a szobámba és felöltöztünk úgy, ahogy vásárlásra szoktunk menni.

 Missy                                                             Lia (én)

Kisminkeltük magunkat (szemceruza, szempillaspirál, átlátszó szájfény), és nem sokára Nora és Gemma is elkészült, majd elindultunk a városba, a hívott taxival.
   Kiszálltunk a plázánál, majd bementünk a kedvenc ruhásboltunkba. Ott vettük meg az összes ruhánkat és jócskán (egybe véve mindenki (Nora, Gemma, Missy, én) ott hagytunk 45 ezer forintot (tudom, külföldön nem forint van). Estéji ruhának vettünk:


                                    Gemma           Missy              Nora                Én (Lia):
Ruhák:
Gemma:

























Ezek voltak Gemma ruhái, amiket vett, a cipők később…
Nora:































Ezek voltak Nora ruhái…
Lia azaz az én ruháim:











































Csak egy kicsit sok, de imádom…
Missy ruhái:

































Ezeket vette Missy…
    Felpróbáltunk rengeteg ruhát, majd odasétáltunk a pénztárhoz. Magunk elé engedtünk két lányt, mert ők csak egy pár zoknit (?) Vettek.
   Az eladós nagyon bír minket, már tegezzük egymást, jó mondjuk nem öreg csaj, de mind1. Bepötyögte mind az összes terméket, majd kaptunk kedvezményt is. Valamint a számlára írattuk, mert anyuék csináltak nekünk. 
   Hívtunk egy taxit, ami 7 perc alatt ide is ért, majd mondtuk, hogy melyik cipős bolthoz menjen. Beballagtunk, nevetve, mire az eladósok felénk kapták a fejüket, majd mosolyogtak ránk. Igen, náluk is törzsvendégek vagyunk.
   Rengeteg cipőt találtunk szépnek, de csak párat vettünk, mert nem férne bele a bőröndbe, netán, ha odaköltözhetünk az X-faktor villába.
   Mindenki elment, valamerre és amelyik cipő megtetszett neki, abból kikereste a méretét és felpróbált. Az összes lány egymástól kérdezte a véleményeket, néha pedig a segítőktől.
   Jó pár cipő került bele a saját kosarunkba.
Gemma cipői:

























Ő csak kettőt vett, mert rengeteg van neki…
Missy cipői:























Nori cipői:




























Valamint az én cipőim:



















Minden termékre kaptunk 30%-ot. Itt is sikeresen jó sok összeget hagytunk. Hívtunk egy taxit, ami hazavitt minket. Jócskán 7-re értünk haza. Megmutattuk anyunak, hogy miket vettünk.
   Sajnos Missynek haza kellet mennie, mert segítenie kell az anyukájának. De, jó, a napom hátralévő részében unatkozhatok.
   Ledőltem az ágyamra, ölembe vettem a kutyusomat, majd megvakartam a pocakját. Úgy döntöttem, hogy elviszem sétálni.
   Ráraktam a pórázt, majd kivittem a kapun. Szerencsémre ma nem húzott. Elsétáltunk egy közeli parkba, ahol leültem egy padra, ő pedig elfeküdt a fűbe, mert elfáradt. Rengeteg ismerős arcot láttam, de nem jöttek oda beszélgetni. Azonban egy fiú ült le mellém.
- Szia, cica! Mizujs veled?- kérdezte egy „Anti helyes” pasi.
- Óóó… bocsi, de ő kutya és fiú, látom te… hogy is mondjam. Vak és pont.pont.pont vagy.
- Ugyan már, hozzád beszéltem!- mondta és egy cseppet sem esett le neki, hogy az előbb megpróbáltam lekoptatni.
- 1. Én ember vagyon, nem macska. 2. és képzeld igen, kapcsolatban vagyok- hazudtam.
   Hála istennek sikerült, mert felpattant mellőlem és tovább állt.
   Gondoltam, eleget levegőztünk Rorryval, szóval hazaindultunk. Otthon, levettem róla a póráz és felengedtem a szobámba.
   Felléptem fb-re. 10 értesítés (Misyy jelölgetett meg képeken), 113 (!) Bökés (már nem is foglalkozom velük) és 48 ismerősnek jelölés, azok közül, persze egyiket sem ismerem és mind pasi.
   Gyorsan próbáltunk még egyet, majd elmentem fürödni (ott még elvégeztem a szokásosat (smink lemosás, fésülködés, fogmosás)), majd elmentem aludni.
6 nappal később!...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése