Bocsi, nem lett valami hosszú, de fél óra alatt, csak ennyi sikerül. Azért remélem tetszik. Komikat és véleményeket várok... :) Pussz...
- Mi történt?- nyög (?) fel Justin.
- Neked kéne tudnod, te voltál részeg!- röhögött Louis.
- Nick, mit keresel itt?- kérdezi Cher, mire én elkezdek röhögni.
- Ha én azt tudnám!- röhög velem együtt.
- Valaki körbevezet minket?- kérdezi Eleanor.
- Én-én-én!- sipítom-, csak előtte van egy kis elintézni valóm.
Felállok és a többieket ott hagyva
elindulok az udvarra. Mivel jó idő van, ezért gyalog megyek el a pavilonhoz.
Nem érdekel, hogy a legkivágottabb pizsimben voltam, de ott úgyse lesz senki.
Míg sétálgattam, hallgattam a madarak
csiripelését, a falevelek susogását, amit a nyári szél fújdogált. A réten
néhány őzikét és vadnyulat láttam, akik épp eleség után kutatnak.
A kuckóm felé veszem az irányt és
elkezdek a dombon felfelé sétálni. Belépek a kuckóba, de nem vagyok egyedül.
Egy alakot látok, aki farmernadrágot visel, egy lila pólóval és éppen a
Harryvel együtt készült képeket vizslatta. Megfordult, amikor meghallotta a
padló reccsenését, épp azét, amin álltam. Mikor szembe fordult velem, könnyek gyűltek
a szemembe. Két csodaszép zöld szemmel találtam szembe magam. Az arcát bongyor
fürtök vették körül. A szememben összegyűlt könnyek, lassan szánkóztak le
arcomon. Gondolom rájöttetek, hogy kivel találtam szembe magam. Harry kezét
végigsimítva arcomon, elérte, hogy a könnyek még jobban elárasszák. letörölte
őket, de elkaptam a tekintetem.
- Mit keresel itt?- kérdezem dühösen.
- Téged!- lép közelebb, de én hátrálok.
- Mondtam, hogy felejts el!
- Miért raktad ki ezeket a képeket?- mutat végig a közös képeinken.
- Hogy ne legyen nálam és ez egy titkos hely. Még én magam készítettem!-
mosolyodtam el.
- Szép, de tudni akarok még valamit!- lép közelebb és megragadja a kezem, de
kirántom onnan.
- Mit? Hogy összejöttem-e azóta valakivel?
- Nem- válaszol lehajtott fejjel, majd átkarolja a derekam és nem enged el-,
kérlek őszintén válaszolj!- mondja, mire én csak bólintok-, Tényleg a babánkat
várod?- emeli rám csillogó tekintetét.
Elmondjam neki? Neki, aki megcsalt!
Ezt nehéz feldolgoznom. Nincs, szükségünk ilyen apára. Nincs. Nem tudok a
szemébe nézni! Muszáj lesz tagadnom!
- Nem!- mondom.
- Hazudsz! Még a szemembe se nézel. És különben is, miért jöttetek ki a
kórházból? Miért beszélte Cher többes számban?- tette fel a kérdéseket, mire én
lehajtottam a fejem.
- Azért jöttünk ki a kórházból, mert megszédültem az utcán! A többes szám pedig
azért volt, mert Cher is velem volt!- könnyeztem, de még mindig nem néztem a
szemébe.
- Tisztán emlékszem Cher mondatára, várj idézem: „Őket többé nem látod, Harry
ezt nagyon elcseszted, hogy tehettél ilyet? Velük, pont velük?”- mondta a
szemembe nézve. Könnyes volt a szeme, de ő erős volt.
- Hát, mert…- mondom, majd kiáltást hallok.
- Lia itt vagy?- kérdezi. Kinézek a pavilonból és Nicket látom meg erre
közeledni. Kiverekedem magam Harry karjaiból, majd a fiúhoz futok.
- De jó, hogy jössz, majdnem kiderült, hogy terhes vagyok!- suttogom a fülébe,
miközben hosszasan megölelem, ő pedig a hajamat és a hátamat simogatja, és az
az érzésem, hogy gyilkos pillantásokkal dobálja a volt pasimat. Áh, még mindig
fáj kimondani.
Hirtelen egy kar elragadja mellőlem
Nicket, majd behúz neki. Harry az.
- Megőrültél?- ordítok rá.
- Utálom, ha a barátnőmet más fiú ölelgeti!- mondja verekedés közben.
- Egy, nem vagyok a barátnőd, mert megcsaltál és szakítottam veled. Kettő, most
azonnal engedd el Nicket! Neki kellett volna hinnem, mikor azt mondta, hogy ne
keresselek meg, mert csalódni fogok! Bunkó vagy Harry, nagyon nagy bunkó-
sírok, majd Nickhez sietek és… megcsókolom.
Derekam köré fonja kezét, míg én a
hajába túrok. Istenien csókol. Valami kis lepke rebbenést éreztem a hasamban,
de csak egy pillanatra. Tovább csókolózunk, majd amikor elválunk, homlokát az
enyémnek támasztja és elmosolyodik.
- A suli óta erre vártam!- suttogja, mire elmosolyodok és még egyszer
megcsókolóm.
- Befejeznétek?- kérdezi Harry, mire szétrebbenünk.
- Netán zavar? És képzeld, amikor megkérdeztem a kuckóba, hogy azért jöttél-e,
hogy megtudd van-e barátom, tudod, akkor még azt mondtam volna, hogy nincs. De
most már igen- mosolygok Nickre-, és akkor, ha nem kezdesz el verekedni, talán
még lehetett volna köztünk újra valami, már számítottam rá, hogy bocsánatot
kérsz úgy, hogy engem is meghasson, de tudod most már nem haragszom rád! Barát
vagy a sok közül, igaz, hogy tőled van a ba…- mondom, majd a mondatom
befejezésénél Nick befogja a szám. Értetlenül nézek rá, majd leesik, hogy mit
mondtam és hálás mosolyt küldök felé.
- Fejezd be a mondatod!
- Barát vagy a sok közül, igaz, hogy tőled van a ba… rátság ellenszere, ugyan
is minden lányt magadnak akarsz, de én nem állok be a sorba- mondom némi
töprengés után.
Harry szeméből könnycseppek hullottak,
majd hátat fordított és elment. Annyira fájt, azt látni, hogy könnyezett, hogy
legszívesebben utána rohantam volna, megöleltem volna, megcsókoltam volna.
Volna, volna, volna. Mindig az a hülye volna. De egy erős kar, ami a derekam
köré volt fonódva, nem engedte, hogy a szívem után menjek.
A szívem Harryt szereti, de az eszem
Nicket választja. Rámosolygok Nickre, majd megfogjuk egymás kezét és elindulunk
vissza a farmra.
Mindenki kint áll a pajtánál, majd
amikor meglátnak minket, leesik az álluk. Justin és Eleanor mosolyogva néznek
minket, míg Louis és Cher rosszalló pillantásokat küldenek felém. Naná. Eleanor
és Justin nem tudják, hogy megbántott amikor még nem voltam híres. Louis és
Cher pedig Harry pártját fogják.
- Drága Lia, beszélhetnénk?- kérdezi Cher. Bólintok, majd egy apró puszit
nyomok Nick szájára és a pajtába megyünk barátnőmmel. Felmászunk a szénakazal
tetejére, majd Cher leül törökülésbe, míg én felhúzom a térdeimet és
átkulcsolom őket, a kezemmel.
- Láttam őt!- szólaltam meg és ismét könnyek gyűltek a szemembe.
- Kit?- kérdezi értetlenül.
- Harryt! És azt hazudtam neki, hogy nem vagyok terhes.
- Te hülye vagy! Idáig eljött miattad, ráadásul százszor bocsánatot kért. 50
bocsánat kérő Tweetet kaptál tőle, 83 (!)
személyes üzenetet, amiben mind mást írt, de mindig benne volt az, hogy
szörnyen megbánta, amit tett, valamint 20 nem fogadott hívás és 91 SMS-,
mondja.
- Ezekről honnan tudsz?- kérdeztem, hisz még én sem tudtam.
- Láttam!- mosolygott-, egyébként, meg tőle vársz babát. Ne legyen más az
apukája, amikor ő is lehetne.
- De…
- Semmi de! Harry őrültségekre képes, amikor bánata van. Volt olyan, hogy olyan
részegre itta magát, hogy még harmad nap is tartott neki. Vagy idegességében
balesetet szenvedett, vagy kihasznált egy-pár lányt, természetesen részegen.
Józanon nem csinál ilyet. Ő ilyenekben tölti ki dühét. Nem szabad egyedül
hagynod. Mond el neki, hogy a babáját várod!- mosolyog rám. Elbizonytalanodtam.
Felálltam, majd berohantam a szobámba,
kulcsra zártam és elővettem a bőröndöm. Beleszórtam a ruháimat. Lebaktattam a
lépcsőn és a nagyihoz futottam.
- Nagyi, kifogok békülni Harryvel!- mosolyodtam el.
- Ez nagyszerű- ölelt meg, majd behívta nagypapit. Tőle is elköszöntem, majd a
többiekhez fordultam.
- Srácok, kibékülök Harryvel. Cher észhez térített. Nick, sajnálom, hogy ezt
tettem veled! Hidd el, hogy szeretlek, de csak úgy, mint egy barátot! Valaki
vissza akar jönni velem? Mert, ha nem nagyiék akkor is szívesen vendégelnek
titeket- mosolyodtam el.
- Mi visszamegyünk!- mondta Cher, Louis, Eleanor és Justin. Várjunk csak
JUSTIN?
- Justin te is?- néztem rá értetlenül.
- Nem hagyom el Chert!- mosolyodik el, majd megcsókolja az említett személyt,
mire mindenki „húzz”-ni kezd.
Nickkel egy utolsó csókot váltottunk,
majd amikor a többiek is odaértek bepakolva mindet, elindultunk a reptérre.
Louis telefon csörgése…
- Mondja Liam drága!- üvölti a telefonba Lou.
- Szia Louis! Nem tudod, hogy honnan jött Harry? Csapkodva tért haza, egy üveg
vodkával és felrohant a szobájába. Teljesen józan volt, és most is csak sóhajok
hallatszódnak a szobájából, de nem hajlandó kinyitni az ajtót. A hangján nem
lehet érezni, hogy ivott, szóval nem tudom.
- Ne aggódj Liam barát, már úton vagyunk haza. Fél óra és ott leszünk.
Kocsival.
Kocsival? Ez meg miről beszél? Erre
megkaptam a választ, amikor a taxiból kiszálltunk a reptéren. Egy 5 személye
sportkocsi volt ott.
Bepattantunk, majd 140-el haza
száguldottunk.
Beléptünk az ajtón, ahol megkaptuk a
fiúktól az öleléseket. Harry szobája felé vettem az irányt, ahonnan tényleg –
Liam említése szerint- csak hangos sóhajokat lehet hallani. Azonban az ajtó már
nincs zárva.
Lenyomom a kilincset és benyitok.
Megint, mintha millió tört fúrtak volna a szívembe.
Harry ott feküdt az ágyon, egy lányon.
Potosabban Nicoleon. És csókolóztak, valamint Harryn csak egy alsógatya volt, a
lányon pedig egy bugyi.
Hirtelen a drágalátós Haroldka
észrevette, hogy valaki figyeli őket. Megfordult és látni lehetett, hogy nem
részeg. Egy cseppet sem.
- Józan vagy?- kérdezem nyökögve.
- Igen, de Lia te mit keresel itt?- kérdezi, de én sarkon fordulok és ott
hagyom.
A lépcsőnél tartok, amikor visszaránt
valaki. Megfordulok és Harryvel találom szembe magam.
- Miért jöttél vissza?- kérdezi könnyes szemmel.
- Tudnod kell valamit, de most már nem! Megbizonyosodtam róla, hogy nem lennél
rá képes!- sírtam.
- Mit akartál elmondani?- kérdezi, de mielőtt válaszolhatnék, megcsókol. Nagyon
hiányzott. Iszonyatosan. A lepkék a hasamban csapkodtak, a vér a fülemben
dobogott. Elváltunk egymástól, majd a homlokát az enyémnek támasztotta és
elsuttogta, hogy szeret.
- Azt akartam mondani, hogy…
2012. július 27., péntek
Figyelem!
Sziasztok! Sajnálom, hogy nem hoztam új részt tegnap, de még egy napot maradtunk az uncsi tesóméknál, de ha tegnap haza jöttünk volna, akkor se tudtam volna megírni az újat, mert Balatonon voltunk és, ha nem sétáltunk 25 kiló métert, akkor semennyit. Ma viszont még számíthattok az új részre. Viszont... a rossz hír.
Az eddig 80 részesnek számított történetet lerövidítem 50-re :((
Szóval a 25. Fejezetnél lesz vége az első évadnak.
Ígérem, hogy izgalmasnak ígérkezik a történet.
Az első évad után, lesz egy 4-5 napos szünet, hogy rendesen kitudjam dolgozni a történetet.
Viszont, hogy ne szomorodjatok el, írok szavakat, ami a történet folytatására lesz jellemző:
Baba, barátnő, baleset, kórház, betörő, visszatérés, szakítás, boldogság, költözés...
Szóval lesznek események! :)
Az eddig 80 részesnek számított történetet lerövidítem 50-re :((
Szóval a 25. Fejezetnél lesz vége az első évadnak.
Ígérem, hogy izgalmasnak ígérkezik a történet.
Az első évad után, lesz egy 4-5 napos szünet, hogy rendesen kitudjam dolgozni a történetet.
Viszont, hogy ne szomorodjatok el, írok szavakat, ami a történet folytatására lesz jellemző:
Baba, barátnő, baleset, kórház, betörő, visszatérés, szakítás, boldogság, költözés...
Szóval lesznek események! :)
2012. július 24., kedd
(¯`·._.·[ 20. Fejezet ]·._.·´¯)
Sziasztok! Ugye bár, már az előző fejezethez is írtam, hogy ma elmegyek nyaralni, de ha jól átgondoljátok az egészet, egyetlen egy napig, vagy fáradtság miatt két napig nem lesz rész! Azt pedig remélem kibírjátok! :) Mivel a képekhez elfelejtettem csatol Justin képét, ezért most őt rakom a fejezet elejére, tehát a képen Justint látod!! A fejezetről: nem lett valami hosszú és annyira nem is vagyok vele megelégedve, de majd ti eldöntitek. Ami a másik blogot illeti. Ezt a történetet két részre fogom bontani, szóval csak, ha az első évadot befejeztem utána kezdem el az új blogot. Oké, ez most egy kicsit lehet, hogy bonyolultan hangzik. Szóval nem fogom ezt se abba hagyni. 40 részes lesz az első évad és az utána lévőkben még nem vagyok biztos, de megpróbálom azt is 40-re... :) De most ne menjünk bele ebbe, itt a rész!
-------------------
1 héttel később…
Levánszorgok a lépcsőn és az utam egyből a konyhába vezetett, ugyan is reggel általában a pocim uralkodik rajtam. Megreggeliztem (most, hogy terhes vagyok, nagyobb mennyiséget eszek), majd felmentem és felöltöztem, mert úgy döntöttünk, hogy délelőtt bemegyünk és majd valamikor hajnalban hazajövünk az 1 órás út miatt.
Justin beleegyezett, hogy eljön velünk, de ő nem akar inni, hanem ő lesz a sofőr. Mi ennek csak örültünk, mert legalább nem kell taxiznunk.
Harry szemszöge:
Reggel elsőként mentem le a konyhába, mert szinte semmit sem aludtam az éjszaka. Reggelire csináltam magamnak pirítóst kakaóval, majd leültem az asztalhoz és az újságért nyúltam. Mikor megláttam, hogy mi van a címlapon, azt hittem, hogy lefordulok a székről. Egy kép volt ott rólam és Liáról, a cím pedig: Lia Wish terhes?
„ Lia Wish, Harry Styles (volt) barátnője terhes?
Körülbelül egy hete láttuk Cher Lloydot és Harry Styles (volt) barátnőjét, Lia Wish-t kijönni a nőgyógyászatról, valamint azt is láttuk, hogy nagyon boldogok. Egy baba van a dologban? Harry Styles apuka lesz? Egyes forrásokból kiderült azonban, hogy pár napja szakítottak. Vajon ez a baba újra összehozza őket? Hétfőn a hír napján láttuk, hogy Lia sírva felszáll egy Olaszországba induló repülőgépre Cher Lloyddal és egy kiskutyával, amit állítólag Harrytől kapott és a hasát simogatja. Szerintünk biztos nem éhes volt! Sok boldogságot és gratulálunk a várandós mamának! :)” olvastam az újságba. Mi, hogy apa leszek? Ez fantasztikus.
- Srácok!- ordítom.
- Mi… mi van?- futnak le egyszerre.
- Apa leszek!- pattogok.
- Mi van?- kérdezi egyszerre Niall, Liam és Zayn.
- Olvassátok el!- dobom oda nekik az újságot, majd félrehívom Louist-, Loui nem tudod, hogy most jelenleg hol tartózkodik Lia? Annyit tudok, hogy Olaszországba, de ott hol?
- Figyelj, tudod, hogy a legjobb haverom vagy, viszont ő a testvérem és nem mondhatom el!
Mondja, majd ki megy a konyhába. Ott az asztalon a telefonja, megnézem, hogy mit csinálnak. Reggeliznek. Odanyúlok Louis telefonjáért, majd megnézem az üzeneteket.
Érkezett: xy. időkor. Feladó: Lia Wish. Üzenet: Louis, itt a címem, várlak titeket Eleanornak és kérlek nem mondj semmit a fiúknak, nem akarom látni Harryt. Cím:…
Leírom a címet egy papírra, majd kilépek az üzenetekből és lerakom vissza az asztalra. Meg kell tudnom, hogy tényleg babát vár-e tőlem. Az lenne életem legjobb dolga az életben.
- Srácok elkell mennem valahova, majd valamikor jövök- kiabálok be a konyhába, majd kapok egy halk oké-t és felrohanok a szobámba. Egy kisebb bőröndbe pakolok be egy hétre valót. Nem szándékozom ott maradni, hanem magammal rángatom Liát.
Lefutok a lépcsőn. Még mindig a konyhában vannak. Felfutok a bőröndömért, és elindulok a reptérre. Pont időben érkeztem. Felszálltam a gépre és vártam, hogy leszálljon.
Lia szemszöge:
Kidöcögtünk az autóval a rendesen kialakított betonos útra, majd elmentünk a strandra.
Éppen napoztam, amikor Justin leült mellém:
- Szerinted bejövök neki?
- Kinek?- kérdezek vissza.
- Hát Chernek. Olyan szép és belsőleg is nagyon kedves. Szerintem belészerettem.
- Határozottan mondom, hogy nyert ügyed van. Ő is ugyanezeket gondolja rólad. Természetesen ő nem szépnek tart, hanem helyesnek. Szeret téged, menj oda hozzá és beszélgessetek, hív el randira. Menjetek el a játszótérre, ahova szervezel valami gyertyafényes vacsorát, vagy nem tudom mit, vagy vidd el a vízeséshez- bíztattam.
- Rendben. Nem tudod, hol van?
- Elment, hoz nekem lángost!- vigyorgok.
Justin elkocogott mellőlem, mire én visszadőltem a törülközőmre. Egyszer csak egy vizes labda csapódik a hasamra.
- Juj, ne haragudj bocsi!- mondj az ismerős hang, mire felkapom a fejem.
- Te mit keresel itt?- kérdeztem nevetve.
- Kiléptem a suliból. Pár napot ott voltam, aztán meguntam. Velem nem is foglalkoztak, a barátnőm meg szakított velem, mert talált egy helyes pasit- röhögött.
- Ülj le ide mellém!- paskoltam meg a helyet a törülközőmön.
Odadobtam neki a labdát, amit visszadobott a többieknek és leült mellém.
- Hogy-hogy Olaszországban vagy?- kérdeztem.
- Hát, a nagyiééknál vagyok az egyik farmjukon, azt hiszem pont a ti nagyiéktok mellett!
- Tényleg? Akkor a tieitek azok az aranyos kiscsikók?
- Igen, ha van kedved, akkor majd eljöhetsz megnézni!- mondta, mire én mosolyogva bólogatni kezdtem.
- Sajnálom, hogy nem hittem neked a barátommal kapcsolatban. Tényleg megcsalt és még csak azt sem mondtam el neki, hogy gyereket vár tőlem- mondtam, mire a számra csaptam.
- Terhes vagy?- esett le az álla.
- Igen, de úgy látszik a kislányom, mert szerintem az lesz, úgy érzem apa nélkül fog felnőni. Viszont lesz neki egy anyukája, akinek ő lesz az első- mosolyogtam.
- Értem.
- Ma nincs kedved eljönni velünk bulizni? Jön Justin az unokatesóm, Cher és lehet, hogy ideér Louis és a barátnője Eleanor. Na?- mosolyogtam.
- Már nem haragszol rám?
- Már rég megbocsájtottam- mosolyogtam rá.
- Akkor rendben!- mondta, majd elővett egy huncut mosolyt.
- Mire készülsz?- kérdeztem, mire ő felállt, majd a vállára kapott és elkezdett velem a víz felé futni-, most azonnal tegyél le!- sikongattam.
Belehajított a vízbe, mire volt szerencsém megkóstolni a sós vizet. Úgy döntött, hogy ez neki még nem volt elég. Újra felkapott és a vízbe hajított. Gondoltam, ezt nem ússza meg szárazon. Fogtam magam és lenyomtam a víz alá. Elkezdtük egymást püfölni, majd röhögve a partra sétáltunk.
- Akkor este a megbeszélt buli helyszínen találkozunk!- mosolyogtam rá, majd 2-2 arcra puszival elköszöntünk egymástól. Odamentem Cherhez és Justinhoz, akik egymás kezét fogták.
- Őha, itt meg mi történt?- nevettem.
- Ezt mi is kérdezhetnénk!
- Csak beszélgettünk, meg meghívtam este bulizni!- mosolyogtam.
- Régen láttalak ilyen őszintén mosolyogni, egyébként Louis hívott, hogy egy óra múlva leszáll a gépük!
- Tényleg? Jézusom menjünk már a reptérre, Justin ugye kiviszel minket?- pattogtam.
- Természetesen!- mosolygott.
Teljesen a kocsiig futottam, majd beültem és vártam, hogy ideérjenek Cherék is. Cher az anyósülésre ült.
- Héjj! Ellopod a barátnőmet?
- Most már az enyém is- csókolta meg Jus.
- Indulás!- ordítottam rájuk.
A reptéren odafutottam ahhoz a kapuhoz, amelyiknél a gép leszáll. 3 percen belül Louis és Eleanor fejét pillantottam meg. Mikor odaértek, a nyakukba ugrottam.
- Hiányoztatok!- visítottam.
- Te is nekünk, de van egy rossz hírünk- húzta el a száját Louis.
- Ne kímélj!
- Harry tudja, hogy terhes vagy. Esküszöm, hogy nem én mondtam el neki, hanem az újság- nyomta a kezembe a mai lapot-, valamint megtalálta a telefonomban a címed és valahol itt van Olaszba. Azt mondta, hogy egy sürgős dolga akadt, mire én felrohantam a szobájába és láttam, hogy elpakolta a ruháit.
- Ez lehetetlen!- mondtam, miután elolvastam a cikket-, elfogom érni, hogy elhiggye, hogy nem vagyok terhes és, hogy nem lakom itt! És nem is lesz nehéz. Ma viszont van kedvetek eljönni velünk bulizni?- kérdeztem vigyorogva.
- Természetesen.
Hirtelen megcsörrent a telefonom. Kijelzőn: Nagymama hív.
- Szia mama! Miért hívtál?- kérdeztem.
- Szia drágám, nem akartam megzavarni a napodat, de itt járt az a bongyor hajú fiú, tudod akit nézegettél képeken! És azt mondtam neki, hogy itt nem lakik semmilyen Lia Wish, ugye nem haragszol rám? Csak azért mondtam, mert megakartalak védeni…
- Semmi baj nagyi, a legjobban cselekedtél! Pont ezt akartam elmondani- mondtam.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd leraktuk. Nos, akkor most haza visszük Louist és Elt, megmutatjuk a szobájukat, majd átöltözünk és megyünk bulizni. Kész tervet szőttem az agyamba.
Otthon körbevezettem őket a farmon, majd Eleanorral és Cherrel bementünk a szobámba készülődni. Lazán felöltöztünk, majd elindultunk a fiúk szobájához. Ők is csatlakoztak hozzánk, majd a buli helyszínére mentünk. Az ajtóban ott állt Nick.
- Szia! Régóta vársz?- kérdeztem.
- Szia, kábé két perce érkeztem- mosolygott- mehetünk?
- Ahamm…
Besétáltunk, majd mindenki ránk szegezte tekintetét. Mi pedig mit sem foglalkozva velük, leültünk az egyik asztalhoz. Louist Harry hívta, hogy mondja el, hogy hol lakom, de Louis tartotta a száját, majd felhozta azt, hogy azért volt benn a cím a telefonba, mert Lia írta, hogy oda elmehetünk Eleanorral. Idéztem. Hirtelen teljes sötétség lett a teremben, majd a színpadon felgyúltak a fények.
- Sziasztok fiatalok! Készen álltok egy durva estére?- ott állt a színpadon a The Wanted című együttes. A suliba már találkoztunk velük, de akkor nem igazán érdekeltek.
Elkezdték énekelni a Chasing the Sun című számukat, mire én magammal rángattam Nicket és elkezdtem táncolni. Tudtam, hogy a táncommal őrületbe tudom kergetni a srácot. Régebben, de tényleg régen, amikor még nem mondta rám azt, ami miatt már nem haragszom rá (XDD) akkor együtt szoktunk táncolni. Pontosan tudja a mozdulataimat. A tömeg szétvált körülöttünk, míg a fényeket ránk irányították. A srácok nem tudták levenni a szemüket a mozgásomról, valamint az együttesnek is tetszett. Mikor befejezték a számot, leültünk, majd rendeltem magamnak egy koktélt. Majd még egyet és szépen sorban a többit. Cherrel folyamatosan ittuk a koktélokat, míg Nick Louissal vodkát ivott. Már jócskán volt bennünk, amikor egy fazon rángatni kezdett engem.
- Engedj el!- nyafogtam.
- Ugyan cica! Olyan jól ráztad a parketten, mást is tudsz olyan jól csinálni nem?- kérdezte egy 24 év körüli srác.
- De nem veled fogom!- mondtam és elfutottam volna, de megragadta a karomat és visszarántott. Szorosan a falhoz nyomott, majd elkezdte csókolgatni a nyakamat. Én folyamatosan sikítottam, de nem hallotta senki. Majd hirtelen kivágódott az ajtó és Nick és Louis jöttek be rajta. Nick elkezdett futni, habár az alkohol miatt néha félre kanyarodott, de futott tovább, leszabta rólam a faszit, majd jó erősen behúzott neki, míg Louis magához ölelt.
Jobbnak láttam, hazamenni. Mivel Nicket ilyen állapotban nem vihetjük haza, így hozzánk hoztuk be.
Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem, majd körülnéztem a szobába és mindenki az én szobámban aludt…
-------------------
1 héttel később…
Levánszorgok a lépcsőn és az utam egyből a konyhába vezetett, ugyan is reggel általában a pocim uralkodik rajtam. Megreggeliztem (most, hogy terhes vagyok, nagyobb mennyiséget eszek), majd felmentem és felöltöztem, mert úgy döntöttünk, hogy délelőtt bemegyünk és majd valamikor hajnalban hazajövünk az 1 órás út miatt.
Justin beleegyezett, hogy eljön velünk, de ő nem akar inni, hanem ő lesz a sofőr. Mi ennek csak örültünk, mert legalább nem kell taxiznunk.
Harry szemszöge:
Reggel elsőként mentem le a konyhába, mert szinte semmit sem aludtam az éjszaka. Reggelire csináltam magamnak pirítóst kakaóval, majd leültem az asztalhoz és az újságért nyúltam. Mikor megláttam, hogy mi van a címlapon, azt hittem, hogy lefordulok a székről. Egy kép volt ott rólam és Liáról, a cím pedig: Lia Wish terhes?
„ Lia Wish, Harry Styles (volt) barátnője terhes?
Körülbelül egy hete láttuk Cher Lloydot és Harry Styles (volt) barátnőjét, Lia Wish-t kijönni a nőgyógyászatról, valamint azt is láttuk, hogy nagyon boldogok. Egy baba van a dologban? Harry Styles apuka lesz? Egyes forrásokból kiderült azonban, hogy pár napja szakítottak. Vajon ez a baba újra összehozza őket? Hétfőn a hír napján láttuk, hogy Lia sírva felszáll egy Olaszországba induló repülőgépre Cher Lloyddal és egy kiskutyával, amit állítólag Harrytől kapott és a hasát simogatja. Szerintünk biztos nem éhes volt! Sok boldogságot és gratulálunk a várandós mamának! :)” olvastam az újságba. Mi, hogy apa leszek? Ez fantasztikus.
- Srácok!- ordítom.
- Mi… mi van?- futnak le egyszerre.
- Apa leszek!- pattogok.
- Mi van?- kérdezi egyszerre Niall, Liam és Zayn.
- Olvassátok el!- dobom oda nekik az újságot, majd félrehívom Louist-, Loui nem tudod, hogy most jelenleg hol tartózkodik Lia? Annyit tudok, hogy Olaszországba, de ott hol?
- Figyelj, tudod, hogy a legjobb haverom vagy, viszont ő a testvérem és nem mondhatom el!
Mondja, majd ki megy a konyhába. Ott az asztalon a telefonja, megnézem, hogy mit csinálnak. Reggeliznek. Odanyúlok Louis telefonjáért, majd megnézem az üzeneteket.
Érkezett: xy. időkor. Feladó: Lia Wish. Üzenet: Louis, itt a címem, várlak titeket Eleanornak és kérlek nem mondj semmit a fiúknak, nem akarom látni Harryt. Cím:…
Leírom a címet egy papírra, majd kilépek az üzenetekből és lerakom vissza az asztalra. Meg kell tudnom, hogy tényleg babát vár-e tőlem. Az lenne életem legjobb dolga az életben.
- Srácok elkell mennem valahova, majd valamikor jövök- kiabálok be a konyhába, majd kapok egy halk oké-t és felrohanok a szobámba. Egy kisebb bőröndbe pakolok be egy hétre valót. Nem szándékozom ott maradni, hanem magammal rángatom Liát.
Lefutok a lépcsőn. Még mindig a konyhában vannak. Felfutok a bőröndömért, és elindulok a reptérre. Pont időben érkeztem. Felszálltam a gépre és vártam, hogy leszálljon.
Lia szemszöge:
Kidöcögtünk az autóval a rendesen kialakított betonos útra, majd elmentünk a strandra.
Éppen napoztam, amikor Justin leült mellém:
- Szerinted bejövök neki?
- Kinek?- kérdezek vissza.
- Hát Chernek. Olyan szép és belsőleg is nagyon kedves. Szerintem belészerettem.
- Határozottan mondom, hogy nyert ügyed van. Ő is ugyanezeket gondolja rólad. Természetesen ő nem szépnek tart, hanem helyesnek. Szeret téged, menj oda hozzá és beszélgessetek, hív el randira. Menjetek el a játszótérre, ahova szervezel valami gyertyafényes vacsorát, vagy nem tudom mit, vagy vidd el a vízeséshez- bíztattam.
- Rendben. Nem tudod, hol van?
- Elment, hoz nekem lángost!- vigyorgok.
Justin elkocogott mellőlem, mire én visszadőltem a törülközőmre. Egyszer csak egy vizes labda csapódik a hasamra.
- Juj, ne haragudj bocsi!- mondj az ismerős hang, mire felkapom a fejem.
- Te mit keresel itt?- kérdeztem nevetve.
- Kiléptem a suliból. Pár napot ott voltam, aztán meguntam. Velem nem is foglalkoztak, a barátnőm meg szakított velem, mert talált egy helyes pasit- röhögött.
- Ülj le ide mellém!- paskoltam meg a helyet a törülközőmön.
Odadobtam neki a labdát, amit visszadobott a többieknek és leült mellém.
- Hogy-hogy Olaszországban vagy?- kérdeztem.
- Hát, a nagyiééknál vagyok az egyik farmjukon, azt hiszem pont a ti nagyiéktok mellett!
- Tényleg? Akkor a tieitek azok az aranyos kiscsikók?
- Igen, ha van kedved, akkor majd eljöhetsz megnézni!- mondta, mire én mosolyogva bólogatni kezdtem.
- Sajnálom, hogy nem hittem neked a barátommal kapcsolatban. Tényleg megcsalt és még csak azt sem mondtam el neki, hogy gyereket vár tőlem- mondtam, mire a számra csaptam.
- Terhes vagy?- esett le az álla.
- Igen, de úgy látszik a kislányom, mert szerintem az lesz, úgy érzem apa nélkül fog felnőni. Viszont lesz neki egy anyukája, akinek ő lesz az első- mosolyogtam.
- Értem.
- Ma nincs kedved eljönni velünk bulizni? Jön Justin az unokatesóm, Cher és lehet, hogy ideér Louis és a barátnője Eleanor. Na?- mosolyogtam.
- Már nem haragszol rám?
- Már rég megbocsájtottam- mosolyogtam rá.
- Akkor rendben!- mondta, majd elővett egy huncut mosolyt.
- Mire készülsz?- kérdeztem, mire ő felállt, majd a vállára kapott és elkezdett velem a víz felé futni-, most azonnal tegyél le!- sikongattam.
Belehajított a vízbe, mire volt szerencsém megkóstolni a sós vizet. Úgy döntött, hogy ez neki még nem volt elég. Újra felkapott és a vízbe hajított. Gondoltam, ezt nem ússza meg szárazon. Fogtam magam és lenyomtam a víz alá. Elkezdtük egymást püfölni, majd röhögve a partra sétáltunk.
- Akkor este a megbeszélt buli helyszínen találkozunk!- mosolyogtam rá, majd 2-2 arcra puszival elköszöntünk egymástól. Odamentem Cherhez és Justinhoz, akik egymás kezét fogták.
- Őha, itt meg mi történt?- nevettem.
- Ezt mi is kérdezhetnénk!
- Csak beszélgettünk, meg meghívtam este bulizni!- mosolyogtam.
- Régen láttalak ilyen őszintén mosolyogni, egyébként Louis hívott, hogy egy óra múlva leszáll a gépük!
- Tényleg? Jézusom menjünk már a reptérre, Justin ugye kiviszel minket?- pattogtam.
- Természetesen!- mosolygott.
Teljesen a kocsiig futottam, majd beültem és vártam, hogy ideérjenek Cherék is. Cher az anyósülésre ült.
- Héjj! Ellopod a barátnőmet?
- Most már az enyém is- csókolta meg Jus.
- Indulás!- ordítottam rájuk.
A reptéren odafutottam ahhoz a kapuhoz, amelyiknél a gép leszáll. 3 percen belül Louis és Eleanor fejét pillantottam meg. Mikor odaértek, a nyakukba ugrottam.
- Hiányoztatok!- visítottam.
- Te is nekünk, de van egy rossz hírünk- húzta el a száját Louis.
- Ne kímélj!
- Harry tudja, hogy terhes vagy. Esküszöm, hogy nem én mondtam el neki, hanem az újság- nyomta a kezembe a mai lapot-, valamint megtalálta a telefonomban a címed és valahol itt van Olaszba. Azt mondta, hogy egy sürgős dolga akadt, mire én felrohantam a szobájába és láttam, hogy elpakolta a ruháit.
- Ez lehetetlen!- mondtam, miután elolvastam a cikket-, elfogom érni, hogy elhiggye, hogy nem vagyok terhes és, hogy nem lakom itt! És nem is lesz nehéz. Ma viszont van kedvetek eljönni velünk bulizni?- kérdeztem vigyorogva.
- Természetesen.
Hirtelen megcsörrent a telefonom. Kijelzőn: Nagymama hív.
- Szia mama! Miért hívtál?- kérdeztem.
- Szia drágám, nem akartam megzavarni a napodat, de itt járt az a bongyor hajú fiú, tudod akit nézegettél képeken! És azt mondtam neki, hogy itt nem lakik semmilyen Lia Wish, ugye nem haragszol rám? Csak azért mondtam, mert megakartalak védeni…
- Semmi baj nagyi, a legjobban cselekedtél! Pont ezt akartam elmondani- mondtam.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd leraktuk. Nos, akkor most haza visszük Louist és Elt, megmutatjuk a szobájukat, majd átöltözünk és megyünk bulizni. Kész tervet szőttem az agyamba.
Otthon körbevezettem őket a farmon, majd Eleanorral és Cherrel bementünk a szobámba készülődni. Lazán felöltöztünk, majd elindultunk a fiúk szobájához. Ők is csatlakoztak hozzánk, majd a buli helyszínére mentünk. Az ajtóban ott állt Nick.
- Szia! Régóta vársz?- kérdeztem.
- Szia, kábé két perce érkeztem- mosolygott- mehetünk?
- Ahamm…
Besétáltunk, majd mindenki ránk szegezte tekintetét. Mi pedig mit sem foglalkozva velük, leültünk az egyik asztalhoz. Louist Harry hívta, hogy mondja el, hogy hol lakom, de Louis tartotta a száját, majd felhozta azt, hogy azért volt benn a cím a telefonba, mert Lia írta, hogy oda elmehetünk Eleanorral. Idéztem. Hirtelen teljes sötétség lett a teremben, majd a színpadon felgyúltak a fények.
- Sziasztok fiatalok! Készen álltok egy durva estére?- ott állt a színpadon a The Wanted című együttes. A suliba már találkoztunk velük, de akkor nem igazán érdekeltek.
Elkezdték énekelni a Chasing the Sun című számukat, mire én magammal rángattam Nicket és elkezdtem táncolni. Tudtam, hogy a táncommal őrületbe tudom kergetni a srácot. Régebben, de tényleg régen, amikor még nem mondta rám azt, ami miatt már nem haragszom rá (XDD) akkor együtt szoktunk táncolni. Pontosan tudja a mozdulataimat. A tömeg szétvált körülöttünk, míg a fényeket ránk irányították. A srácok nem tudták levenni a szemüket a mozgásomról, valamint az együttesnek is tetszett. Mikor befejezték a számot, leültünk, majd rendeltem magamnak egy koktélt. Majd még egyet és szépen sorban a többit. Cherrel folyamatosan ittuk a koktélokat, míg Nick Louissal vodkát ivott. Már jócskán volt bennünk, amikor egy fazon rángatni kezdett engem.
- Engedj el!- nyafogtam.
- Ugyan cica! Olyan jól ráztad a parketten, mást is tudsz olyan jól csinálni nem?- kérdezte egy 24 év körüli srác.
- De nem veled fogom!- mondtam és elfutottam volna, de megragadta a karomat és visszarántott. Szorosan a falhoz nyomott, majd elkezdte csókolgatni a nyakamat. Én folyamatosan sikítottam, de nem hallotta senki. Majd hirtelen kivágódott az ajtó és Nick és Louis jöttek be rajta. Nick elkezdett futni, habár az alkohol miatt néha félre kanyarodott, de futott tovább, leszabta rólam a faszit, majd jó erősen behúzott neki, míg Louis magához ölelt.
Jobbnak láttam, hazamenni. Mivel Nicket ilyen állapotban nem vihetjük haza, így hozzánk hoztuk be.
Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem, majd körülnéztem a szobába és mindenki az én szobámban aludt…
2012. július 23., hétfő
Farmos képek
(¯`·._.·[ 19. Fejezet ]·._.·´¯)
Sziasztok, itt is van az új rész! Remélem tetszik és megint kapok legalább 3 hozzászólást, amit természetesen köszönök nekik!!!! :) Sajnos el kell benneteket szomorítanom, mert holnap megyek az unokatesómékhoz és csütörtökön jövök haza, de ígérem, hogy holnap délelőtt még kaptok egy részt, és még ma hozok nektek a farmmal kapcsolatban képeket! :) Valamint nagy valószínűség, hogy csütörtökön is kaptok új részt! Viszont, ha a tesóm odaadja a laptopját, akkor szerdán is tudok nektek részt hozni :D Köszönöm a megértéseteket. Egyébként hamarosan elkezdek még egy blogot, de ne aggódjatok, ezt is befejezem. Ezt a blogot, körülbelül 80-85 részesnek tervezem, de még meglátjuk mi lesz. Lehet hogy több, lehet hogy kevesebb... minden esetre itt a 19. Fejezet:
…Mikor kiértünk, Harry meggyötört arccal a suli kapuban állt.
- Lia kérlek bocsáss meg!- mondja.
- Nem vagyok képes rá!- mondtam-, evvel olyan, mintha 100 meg 100 kést szúrtál volna a szívembe, ami alatt- majdnem elszóltam magam-, hatalmas vértócsa fog keletkezni és remélhetőleg elmossa az emlékeket, amik hozzád fűznek.
Cherrel elindultunk haza, mit sem törődve azzal, hogy Harry utánunk koslat. Az egéz utat végig sírtam, habár amikor hátrapillantottam, Harry lehajtott fejjel kullogott és egy-pár könnycseppet lehetett pulcsiján és a betonon észlelni.
Besétáltunk az ajtón, majd felfutottam a szobába, Harry egyenesen utánam jött, de becsaptam az orra előtt az ajtót és kulcsra zártam. Lehet, hogy az ő szobája, de 10 percet ki fog bírni, hogy ne ott töltsön. Előrángattam a bőröndjeimet az ágy alól, majd az összes cuccot, amit hoztam, beleraktam. Anyuéknál már nem is volt cuccom, de Cherrel úgy terveztek, hogy anyuékhoz megyünk. Kinyitottam az ajtót, és szembe találtam magam avval, hogy Harry a földön ülve keservesen sír. Vállára raktam a kezem, majd ismét kitört belőlem a sírás. Lerohantam a bőröndjeimmel a lépcsőn. Egyenesen a nappaliba, ahol megtaláltam mindenkit. Harry ismét utánam jött.
- Hova akarsz menni?- kérdezte fájdalmasan.
- El! Messze tőled! Nincs kedvem látni azt, akit a legjobban szerettem mindennél, és, hogy minden nap más lánnyal foglak látni- mondtam, majd a többiekhez fordultam-, hiányozni fogtok, de minden nap beszélünk- sírtam.
- Lia, hugicám, ne hagyj itt! Én úgy féltelek, hogy olyan hülyeséget csinálsz, mint Missy!- mondta Louis.
- Ne aggódj bátyus, veled főleg fogok beszélni, és ezt ne értsétek úgy, hogy titeket nem szeretlek, csak ő az akiben a legjobban bízok, remélem értitek!- mondtam, mire a többiek bólogattak-, és nem fogom megölni magam!- mondtam.
Szorosan megöleltem Niallt, míg a zsebébe csúsztattam egy csomag gumicukrot, Zayn neki pedig egy hajzselét, mert tudtam, hogy fogyóban van neki, Liamet, akit megnyugtattam, hogy lebeszélem Daniellet, hogy ne etessen kanállal joghurtot vele, valamint Louinak a zsebébe csúsztattam egy répát, majd szorosan megöleltem és olyan halkan a fülébe súgtam, hogy ne hallja senki: Vigyázni fogunk magunkra, ugyan is babát várok, Olaszországba megyünk a nagyiék farmjára, majd megírom a pontos címet. Kérlek, ne mond el senkinek, hogy babám lesz, ma derült ki. 2 hetes terhes vagyok. Mosolyogtam a fülébe. Louis a baba szónál még jobban magához szorított, valamint halkan azt mondta: gratulálok, nagy örülök neki. Elmosolyodtam, majd elengedtem.
- Egy darabig anyuéknál leszünk, ha valamire szükségetek van, még délután megtaláltok, amíg Cher pakol!- mosolyogtam a fiúkra.
Utoljára megöleltem őket, majd egy mondattal búcsúztam:
- Még láttok minket!- mosolyogtam és kiléptünk az ajtón. Már az utca végén jártunk, amikor Harry és Louis futottak utánunk.
- Lia várj!- kiáltották, mire megálltunk.
- Őt ott hagytad!- adta a kezembe Harry Nyuszit.
- Jézusom, tényleg, hogy én milyen feledékeny vagyok!- öleltem meg őket (igen Harryt is)-, de neked nincs, szükséged rá?- kérdeztem Harrytől.
- A legjobb helyen van, olyan vagy, mint egy anyuka. A szemed is mostanában jobban csillog- mosolygott rám, mire én elkezdtem sírni. Louis és Cher egyből értette miért-, mi a baj Lia?- kérdezte gyanakodva Harry.
- Semmi, csak elérzékenyültem, de most már mennünk kell, ha elakarjuk érni a gépünket- mondtam.
- Hova mentek?- kérdezte Ő.
- Messze, ahol bizonyára nem kell látnom téged!- mondtam sírva, mire belőle is kitört a sírás.
Intettünk egy utolsót, majd elsiettünk. 5 perc múlva már otthon is voltunk, addig az út közben sikerült eltüntetnem a jelét annak, hogy sírtam.
- Anyu, Cherrel úgy döntöttünk, hogy nincs kedvünk suliba járni, különben sem tanulunk semmit, hanem csak be kell menni és esetleg a hangunkon csiszolnak, de ha nincs rajta mit, akkor hagyják úgy, ahogy van. Szóval eldöntöttük, hogy elmegyünk Olaszországba a nagyiékhoz a farmra, felhívod őket?- kérdeztem.
- Hú, ez hirtelen jött, és mi lesz Harryvel?- kérdezte.
- Hát, vele már megbeszéltem!- mondtam.
- Jó, akkor Cher menjen és pakoljon össze, míg én felhívom a nagyiékat, addig te is pakolj még azt, amit akarsz- mondta.
Kikísértem Chert, azt mondta, hogy fél óra múlva itt van, addig köszönjek el mindekitől, mert 3-kor indul egy gép és azt pont elérjük.
Felmentem a nővérkémhez, ahol ott volt Matt, Josh és Gemma is.
- Sziasztok!- köszönök be.
- Sziaaa! Hát te?- kérdezte Gemma és Nora egyszerre.
- Elutazunk Cherrel, szóval kiiratkoztunk a suliból!- mondtam.
- És hova utaztok, Harry is megy?- kérdezte Matt.
- Olaszországba a nagyiékhoz, a farmra! Harry nem jön- hervadt le a mosolyom.
- Mi a baj?- kérdezte Josh.
- Semmi- hazudtam.
- Lia Wish, most azonnal elárulod, hogy mit műveltetek!- ordította Nora.
- Csst… oké, megcsalt!- mondtam és egy kövér könnycsepp buggyant ki szememből.
- Hogy mit csinált?- pattant fel Matt, mire Gemma visszahúzta.
Mindent elmeséltem nekik, beleértve azt is, hogy terhes vagyok.
- Szóval, úgy gondoltam, hogy magammal viszem Nyuszit és Roryt is!- mondtam.
- Ne, úgy a szívemhez nőtt, minden nap kiszoktam vinni sétálni- mondta Nora.
- Hát, akkor maradjon!- mosolyogtam.
Lementem, majd kinyitottam az ajtót, hogy nem-e jön még Cher. Az utca végén meg is pillantottam. Mikor ideért, kedvesen beinvitáltam, majd elmondtam anyunak az igaz történetet. Teljesen ki volt akadva, viszont örült neki, hogy kisbabát várok, mert szerinte is képes vagyok felnőtt fejjel gondolkozni. Apunak szintén ez volt a véleménye. Mindenkit megkértem, hogy ne mondja el Harrynek, hogy hol vagyok. Elköszöntünk, majd Cherrel elindultunk a reptérre.
- Könnyen viselték- mosolyogtam.
- Igen!- mondta Cher.
Mikor megérkeztünk, megvettünk két jegyet, majd a szokásos helyre vittük Nyuszit, akit a gép állat helységébe rakják.
Bemondták a szokásos dumát, hogy melyik kapuhoz kell menni. Odaadtuk a jegyeket, majd felszálltunk a gépre. Az út avval telt, hogy skypoltunk Louisal, aki biztosított róla minket, hogy senki nem hall minket. Visongatott egy sort, hogy keresztapa lesz, majd folytattuk a beszélgetést. Mikor elköszöntünk, Chertől kaptam egy bölcs gondolatot:
- Ha valaki nem tesz meg érted legalább annyit, amennyit Te érte, akkor nem ő az igazi. Ő csak egy újabb útitárs az igazihoz vezető rögös és hosszú úton. Ha megtalálod azt, akit keresel, akkor azt rögtön tudni és érezni fogod, mert olyan érzés lesz, mintha mindig is Őt kerested volna. Idegen, de mégis ismered. Még távoli, mégis közelebb van, mint bárki más. A szemedbe néz, de a lelkedbe lát. Hozzád beszél, de a szívedhez szól. Na Ő lesz az igazi!- mosolygott rám, én pedig elsírtam magam. Mikor tanult megy ilyen szép szöveget? Gondolkoztam rajta, de nem jutottam semmire. Hamarosan megérkeztünk Olaszországba. Bemondták, hogy a gép hamarosan leszáll ezért kapcsoljuk be a biztonsági öveket, majd Cherrel elsőként szálltunk le a gépről.
Miközben Nyusziért és csomagjainkért tartottunk, néhány lány és fiú megállított minket, közös képért és aláírásért, volt aki kiszúrta, hogy sírtam, azt inkább csak gyorsan leráztuk.
Elmentünk Nyusziért, és a csomagjainkért, majd két ismerős arc után kutattam.
Meg is találtam őket, egy aranyos kisautó mellett. Megfogtam Cher kezét és eszeveszett módon futottam a nagymamihoz és a nagypapihoz.
- Nagymama, nagypapa! Sziasztok, úgy hiányoztatok!- öleltem meg őket szorosan.
- Te is nekünk kincsem- mondta a nagyi.
- Nézzétek, ő itt a barátnőm, Cher- mutattam be őket. Kedvesen köszöntötték egymást. Éreztem, hogy a nagyiéknak nagyon szimpatikus.
- Ó és Missyt hol hagytad?- kérdezte nagypapi, mire nekem lefagyott a mosoly a számról.
- Nos, Missy már lassan 2 hónapja meghalt- gördült végig az arcomon egy könnycsepp.
- Jaj, drágám sajnálom- mondta nagyapa.
- Semmi baj, akkor indulhatunk?- kérdeztem mosolyogva.
- Természetesen!- mondta mindenki.
Nagypapa beült a kormány mögé, az anyósülésre pedig a mami ült. Mi hátul foglaltunk helyet Cherrel. 1 órás út, míg kiérünk a farmra.
Mikor megérkeztünk, örömmel pattantam ki a kocsiból és néztem, hogy semmit sem változott. Ugyan olyan maradt, mint amikor 7 évesen itt jártam. 12 éve nem is láttam a nagyiékat. Szörnyű volt. Visszatérve a farmra.
Tipikus filmbeli piros pajta van, ahol körülbelül 7 ló van, abból egy ló az enyém, Hópehely. A pajta előtt kukorica, búza, napraforgó és egyéb ipari nővények találhatók. Valamint egy ól, ahol vannak a malacok, és egy kisebb pajta, ahol nyulak vannak. Egy nagyobb tyúkól, ahol gondolom, tudjátok, hogy tyúkok és kakasok vannak. Egyébként a kakasoktól, amikor pici voltam, mindig féltem, hogy bántani fognak. Valamint egy kétemeletes ház. Szerintem nagy volt, 2 személynek, de ha vendégek jöttek, akkor legalább volt hely. Azt el is felejtettem mondani, hogy az unokatesóm Justin is a nagyiéknál lakik, mert a szülei (keresztanyum, keresztapum) meghaltak. Szóval a ház kétemeletes, valamint kívülről fehér. Az ablak és az ajtókeretek barnák, ami nagyon szép mintának minősül. A ház magasított, így egy terasz is van. Mikor 5 éves voltam, a nagypapával mindig kint ültünk a hintaszékben és mesét olvasott nekem. 7 évesen itt pucoltam először krumplit. Justinnal rengeteget szoktunk társasjátékozni.
Majd hirtelen kezdett felém futni 3 kutya. Elmosolyodtam. Az egyik Darcy volt, a másik Billy és a harmadik pedig Lou. Darcy egy Begale kutyus, Billy egy Angol Véreb és Lou pedig Golden Retriever.
Mind a hárman letámadtak (nem szó szerint, hanem csak rám ugrottak), ennek köszönhetően a hátamra estem. Mindegyik kutya fölém hajolt és elkezdtek nyalogatni. Nagyon aranyosan voltak. Sose tudtam eldönteni, hogy melyik a legcukibb. Újabb alakot láttam sétálni felénk, mikor felálltam. Jobban megnéztem, majd egyből tudtam, hogy ki az.
- Justin!- üvöltöm és elkezdek futni felé, majd amikor odaérek, a nyakába ugrok.
- Liaa!- üvölt vissza, majd szorosan megölel.
- Úgy hiányoztál!- suttogom a fülébe.
- Te is nekem!- mondja és egy puszit nyom az arcomra.
- Gyere, bemutatok neked valakit!- fogom meg a kezét és elkezdem húzni-, Cher, ő itt Justin, az unokatesóm!- mondom, mire láthatóan Cher elvörösödik, de Jusnak se más a reakciója.
- És ki ez az aranyoska- mutat Nyuszira, amikor a kezembe kapom.
- Ő itt, Nyuszi, a kutyusom. Roryt is elhoztam volna, de Nora kikönyörögte, hogy had maradjon- forgattam a szemeimet.
- Ne forgasd a szemidet!- nevet.
Bevittük a bőröndöket a lakásba, majd felhurcoltuk Cherrel az volt szobámba. Régen, amikor apa és anya még nem volt olyan jól kereső ember, a nagyiékkal éltünk.
***
- Gyere, bemutatom neked Hópehelyt!- mutattam a lovamra-, a lovamat!
- Saját lovad van?- esett le az álla.
- Ahamm…
- És nincs kedved nekem megmutatni lóháton a birtokot?- mosolygott.
- Mögém ülsz?- kérdeztem értetlenül.
- Tudok lovagolni!
- Tudsz lovagolni?- esik le az állam.
- Igen.
Felnyergeltünk kettő fehér lovat, majd rájuk ültünk és kilovagoltunk. Elvittem őt a kedvenc helyeimre. A vízeséshez, a traktorokhoz, amikbe be is ültünk, a Justinnal épített játszóterünkre, a rétre és a pavilonhoz, amit 6 évesen fedeztem fel és senki sem tud róla, csak én és Missy és most már Cher is. A réten kikötöttük a lovakat, majd felsétáltunk a pavilonhoz. Saját magam rendeztem még be.
Fából volt, amit lefestetem rózsaszínre, és néhány helyre vittem fel sötétebb színt is. Belül szintén ilyen volt. A pavilon előtt deszkákból raktam le járólapot, amit lilára festettem. Rajta cserepekben igazinak tűnő művirágok voltak. A pavilonra rá volt írva, hogy Lia kuckója. belül kettő fonott fotel volt, valamint egy kisebb asztal. A falakra a kiskori képeimet, emlékeimet ragasztottam. Itt volt az első gitárom, valamint a kedvencem is. Sose szerettem azt, amivel az X-faktorban léptünk fel.
- Egy gyönyörű, nagyon ügyes vagy!- mondta Cher.
- Köszi, ma még visszajövök ide, mert új képeket kell ide ragasztanom!- mondtam szipogva.
- Kérlek ne kezd el sírni!- mondta, mire megnyugodtam és visszaindultunk.
Versenyeztünk, de mindig döntetlen lett. Beszélgettünk arról, hogy mennyire szeretünk lovagolni. Valamint…
- Mi a véleményed Justinról?- kérdeztem, mire ő fülig vörös lett.
- Hát, helyes és, hogy őszintelegyek veled, lehet, hogy tetszik!- mondta, mire én elkezdtem tapsikolni.
- Hidd el, te is tetszel neki! – mosolyogtam.
Teljesen megfeledkeztem Harryről, kivéve akkor amikor a pavilonnál voltunk.
Mikor hazaértünk, Justint megkértem, hogy vezesse körbe az istállókban és az ólokban Chert, mert én nem azokat mutattam meg neki.
Felrohantam a szobámba, majd előkaptam a fénykép albumom, ami szinte teljesen rólunk szól. Levánszorogtam a lépcsőn, majd kimentem a teraszra és beleültem nagypapa hintaszékébe. Elkezdtem nézegetni a képeket. Néhánynál (csókolózás, cicapuszi, Missy) sírtam, de lenyugodtam. Körülbelül olyan 30 kép lehetett hátra, amikor nagyi megszólalt:
- Helyes srác. A barátod?- kérdezte mosolyogva.
- Volt- tört elő belőlem a sírás-, megcsalt, pedig már 3 hónapja együtt voltunk és tényleg úgy éreztem, hogy szeret, ráadásul, még neked nem mondtam, mert vacsorakor akartam, de kisbabát várok tőle.
- Sajnálom. Tényleg? Jézusom!- kezdett el ugrálni a nagyi-, nagyon örülök, gratulálok, dédunokám lesz, juhé!- mondta a nagyi és elugrált a konyhába. Igen, szeret fiatalosan viselkedni, pedig nem a legjobb számára az ugrálás.
Bekiabáltam, hogy negyedóra múlva itt vagyok, majd felpattantam Hópehelyre és a pavilonhoz vágtattam.
Kikötöttem a lovamat, majd felsétáltam a dombra. Leültem az egyik fotelbe és a képeket nézegettem. Majd hirtelen ötletből, elővettem a zsebembe lévő ragasztót és elkezdtem őket felragasztani. Az összes hely ahol volt, betelt. Felvettem a gitáromat, majd elkezdtem pengetni és énekelni a Moments című számot.
Mikor végeztem, leraktam a gitáromat és haza vágtattam Hópehellyel.
Mivel 32° fokos meleg volt, pedig már este 9 óra volt, nagyi a kinti asztalra terített meg.
Potosabban segítettünk neki megteríteni. Cher kivitte a piros-fehér kockás terítőt, míg Justin lemosta a padokat és az asztalt. Én kivittem a tányérokat és evőeszközöket. Mikor megterítettünk, szóltam a nagypapának, aki a traktorokat szerelte, hogy jöjjön vacsorázni.
Mikor már mindenki az asztalnál ült, nagyi kihozta a vacsorát. Tudja, hogy imádjuk a pizzát, ezért a kedvünkre elkészítette az ő saját házi pizzáját, amit a kinti kemencében sütöttünk meg. A nagyinak segítettünk a kemencében megsütni a kakaós csigát és azt is feltálatuk, majd ízletesen falatoztunk belőle.
- Figyelem van egy nagyszerű hírem. Nagyi és Cher már tudja, de szeretném veletek is megosztani- mutattam nagypapára és Justinra-, szóval, előtte azért még megjegyzem, hogy mennyivel, de mennyivel jobb itt lakni, mint Londonban, ahol zsúfoltságig tele van az utca. Szóval, tudom, hogy ilyen egyszerűen nem szokták kijelenteni, meg mások nem szeretnek ilyen helyen hírt bejelenteni, de ti tudjátok, hogy nem vagyok kényes lány…
- Bökd már ki!- nevet fel nagypapa.
- Kisbabát várok!- mosolygok rá. Justin felugrik és befut a házba, majd visszajön egy üveg pezsgővel, nagypapának pedig szintén ugyan az a reakciója, mint nagymamának. Elkezdett ugrálni. Justin kibontotta a pezsgőt, majd mindenki ivott 1-1 pohárral-, nagyon jó itt lakni. Nem akarok visszamenni. Igaz, hogy hiányzik a tengerpart és a buli, de ez sokkal nyugodtabb, ráadásul itt nőttem fel és ide mindig visszahúz valami.
- Figyelj drágám, holnap elmehetnétek egyet bulizni és strandolni, biztos jót tenne a felejtésnek!- mondja nagypapa.
- Tényleg?- kérdezzük Cherrel.
- Igen!- vágják rá.
Megköszöntük a vacsorát, majd segítettünk bepakolászni.
Elmentem zuhanyozni, majd utánam Cher is jött. Mikor mind a ketten végeztünk, beültünk a laptopom elé. Bejelentkeztünk Skypra, majd videó hívást kezdeményeztünk Louissal.
- Szióó bátyus!- ordítok a kamerába, majd Cher is hasonlóan tesz, csak ő nem mondja azt, hogy bátyus. Hirtelen kinyílik az ajtó és Justin jön be rajta, valamint a nagyi.
- Jól hallottuk, hogy Matt van a vonal másik felén?- kérdez nagyi.
- Nem, a másik bátyámmal beszélünk!- mondtam,mire nagyinak kikerekedik a szeme.
- Anyádék elmondták?
- Ahamm…
- Mi, van még egy bátyád? Mutasd be!- ordítja Justin.
- Hát gyere ide- mondom, mire odafut hozzánk.
- Helló, Justin vagyok!- pattog az ágyon.
- Fejezd be, mert leszakad!- ütögetem a vállát-, egyébként az unokatesóm!- forgatom a szemeim.
- Értem- nevet Louis-, én Louis vagyok, Lia fél tesója, de olyan mintha teljes tesók lennénk- mosolyog a kamerába.
- Bátyus hiányzol és a többiek is! Harry?- tettem fel félve a kérdést.
- Ti is nagyon hiányoztok nekem. Harry kezd belenyugodni, hogy elveszített, de amikor meglát valamelyikünket, akkor letámad és azt kérdezgeti tőlünk, hogy-hogy lehetett ekkora barom? Valamint látszik rajta, hogy tényleg megbánta, biztos, hogy nem akarod elmondani neki, hogy babát vársz?- kérdezte Lou.
- Nem, ezt a babát egyedül fogom felnevelni. Nem lesz apukája, csak anyukája- mondtam, időközben Justin kiment a szobából, majd amikor becsukta az ajtót, akkor Louis szobájába nyitott be Zayn.
- Louis megjött a répasalátád!- mondja, majd észrevesz engem-, cső Lia!- ordítja.
- Zayni!- nevtek, majd Cher is bebúj a képbe.
- Szia Cher!- integet Zayn.
- Hali!
- Figyeljetek, mindjárt jövök, le kell mennem a salátámért, addig legyetek el Zaynnel!- mondja Louis, majd elfut.
- Jól nézek ki a kamerába is?- kérdezi Zayn.
- Tökéletesen- nevetünk Cherrel. Ekkor beront a szobába Niall és Liam.
- Csőőő!- üvöltik.
- Csoki!- üvöltünk vissza. Szegény nagyiék.
- Lia, hogy viseled?- kérdezi kedvesen Liam.
- Elég szar, az, hogy lassan 3 hónapja együtt voltunk és én tényleg éreztem, hogy szeret, erre ő megcsal. De már könnyebb. Holnap megyünk a tengerpartra, valamint bulizni és elrángatjuk magunkkal Justint- röhögünk Cherrel az utolsó mondaton.
- Ki az a Justin?- kérdezi Niall.
- JUSTIN!- üvöltök, mire az említett személy befut.
- Mi van?
- Nos, ő Justin!- mutatok rá.
- Üdv, az unokatesója vagyok!- nevet, majd kiment.
- Szegény srác, bolond!- nevetek, mire egy „hallottam ám!”-ot hallok az ajtótól kb. 3 méterre.
- Azt hiszem, mennünk kése aludni, ha holnap sokáig fent akarunk lenni!- mondja Cher.
- Igen, ez jó ötlet. De várjuk meg Louist- mondom.
Ekkor kinyílik Louis szobaajtaja, de nem Lou jön be rajta, hanem Harry. Mikor meglátom, egyből könnyek gyűlnek a szemembe.
- Sziasztok!- integet nekünk. Szeme könnyes, mint az enyém. Nem, bírok megszólalni. Előtör belőlem a sírás. Ekkor csak homályosan annyit látok, hogy ismét kinyílik az ajtó, majd Harry kimegy rajta. Még egyszer a képernyőre néz és látom, hogy az arcán folynak a könnycseppek.
- Nem bírom!- mondom ki a mondatot, majd kifutok a szobámból egyenesen a pajtába, felülök a lovamra és a pavilonhoz megyek. Összetolom a két fotelt, majd elfekszek rajtuk. A képeket nézegetve elalszok, majd egy kiabálásra felriadok.
- Lia itt vagy?- kérdezi Cher.
- I-igen!- mondom sírva.
- Ez meg mi volt? Nem kezdhetsz el mindig sírni, amikor meglátod!- mondja, majd leül mellém-, egyébként Louis mondta, hogy küld el neki a címet, ahol vagy, mert majd Eleanorral eljönnek, hogy a srácok ne sejtsenek semmit.
- Oké, reggel elküldöm neki!- mondom.
- Most pedig haza megyünk!- mondja, majd karon ragad és leráncigál a dombról egyenesen a lovakhoz. Haza megyünk, majd mély álomba szenderülünk.
…Mikor kiértünk, Harry meggyötört arccal a suli kapuban állt.
- Lia kérlek bocsáss meg!- mondja.
- Nem vagyok képes rá!- mondtam-, evvel olyan, mintha 100 meg 100 kést szúrtál volna a szívembe, ami alatt- majdnem elszóltam magam-, hatalmas vértócsa fog keletkezni és remélhetőleg elmossa az emlékeket, amik hozzád fűznek.
Cherrel elindultunk haza, mit sem törődve azzal, hogy Harry utánunk koslat. Az egéz utat végig sírtam, habár amikor hátrapillantottam, Harry lehajtott fejjel kullogott és egy-pár könnycseppet lehetett pulcsiján és a betonon észlelni.
Besétáltunk az ajtón, majd felfutottam a szobába, Harry egyenesen utánam jött, de becsaptam az orra előtt az ajtót és kulcsra zártam. Lehet, hogy az ő szobája, de 10 percet ki fog bírni, hogy ne ott töltsön. Előrángattam a bőröndjeimet az ágy alól, majd az összes cuccot, amit hoztam, beleraktam. Anyuéknál már nem is volt cuccom, de Cherrel úgy terveztek, hogy anyuékhoz megyünk. Kinyitottam az ajtót, és szembe találtam magam avval, hogy Harry a földön ülve keservesen sír. Vállára raktam a kezem, majd ismét kitört belőlem a sírás. Lerohantam a bőröndjeimmel a lépcsőn. Egyenesen a nappaliba, ahol megtaláltam mindenkit. Harry ismét utánam jött.
- Hova akarsz menni?- kérdezte fájdalmasan.
- El! Messze tőled! Nincs kedvem látni azt, akit a legjobban szerettem mindennél, és, hogy minden nap más lánnyal foglak látni- mondtam, majd a többiekhez fordultam-, hiányozni fogtok, de minden nap beszélünk- sírtam.
- Lia, hugicám, ne hagyj itt! Én úgy féltelek, hogy olyan hülyeséget csinálsz, mint Missy!- mondta Louis.
- Ne aggódj bátyus, veled főleg fogok beszélni, és ezt ne értsétek úgy, hogy titeket nem szeretlek, csak ő az akiben a legjobban bízok, remélem értitek!- mondtam, mire a többiek bólogattak-, és nem fogom megölni magam!- mondtam.
Szorosan megöleltem Niallt, míg a zsebébe csúsztattam egy csomag gumicukrot, Zayn neki pedig egy hajzselét, mert tudtam, hogy fogyóban van neki, Liamet, akit megnyugtattam, hogy lebeszélem Daniellet, hogy ne etessen kanállal joghurtot vele, valamint Louinak a zsebébe csúsztattam egy répát, majd szorosan megöleltem és olyan halkan a fülébe súgtam, hogy ne hallja senki: Vigyázni fogunk magunkra, ugyan is babát várok, Olaszországba megyünk a nagyiék farmjára, majd megírom a pontos címet. Kérlek, ne mond el senkinek, hogy babám lesz, ma derült ki. 2 hetes terhes vagyok. Mosolyogtam a fülébe. Louis a baba szónál még jobban magához szorított, valamint halkan azt mondta: gratulálok, nagy örülök neki. Elmosolyodtam, majd elengedtem.
- Egy darabig anyuéknál leszünk, ha valamire szükségetek van, még délután megtaláltok, amíg Cher pakol!- mosolyogtam a fiúkra.
Utoljára megöleltem őket, majd egy mondattal búcsúztam:
- Még láttok minket!- mosolyogtam és kiléptünk az ajtón. Már az utca végén jártunk, amikor Harry és Louis futottak utánunk.
- Lia várj!- kiáltották, mire megálltunk.
- Őt ott hagytad!- adta a kezembe Harry Nyuszit.
- Jézusom, tényleg, hogy én milyen feledékeny vagyok!- öleltem meg őket (igen Harryt is)-, de neked nincs, szükséged rá?- kérdeztem Harrytől.
- A legjobb helyen van, olyan vagy, mint egy anyuka. A szemed is mostanában jobban csillog- mosolygott rám, mire én elkezdtem sírni. Louis és Cher egyből értette miért-, mi a baj Lia?- kérdezte gyanakodva Harry.
- Semmi, csak elérzékenyültem, de most már mennünk kell, ha elakarjuk érni a gépünket- mondtam.
- Hova mentek?- kérdezte Ő.
- Messze, ahol bizonyára nem kell látnom téged!- mondtam sírva, mire belőle is kitört a sírás.
Intettünk egy utolsót, majd elsiettünk. 5 perc múlva már otthon is voltunk, addig az út közben sikerült eltüntetnem a jelét annak, hogy sírtam.
- Anyu, Cherrel úgy döntöttünk, hogy nincs kedvünk suliba járni, különben sem tanulunk semmit, hanem csak be kell menni és esetleg a hangunkon csiszolnak, de ha nincs rajta mit, akkor hagyják úgy, ahogy van. Szóval eldöntöttük, hogy elmegyünk Olaszországba a nagyiékhoz a farmra, felhívod őket?- kérdeztem.
- Hú, ez hirtelen jött, és mi lesz Harryvel?- kérdezte.
- Hát, vele már megbeszéltem!- mondtam.
- Jó, akkor Cher menjen és pakoljon össze, míg én felhívom a nagyiékat, addig te is pakolj még azt, amit akarsz- mondta.
Kikísértem Chert, azt mondta, hogy fél óra múlva itt van, addig köszönjek el mindekitől, mert 3-kor indul egy gép és azt pont elérjük.
Felmentem a nővérkémhez, ahol ott volt Matt, Josh és Gemma is.
- Sziasztok!- köszönök be.
- Sziaaa! Hát te?- kérdezte Gemma és Nora egyszerre.
- Elutazunk Cherrel, szóval kiiratkoztunk a suliból!- mondtam.
- És hova utaztok, Harry is megy?- kérdezte Matt.
- Olaszországba a nagyiékhoz, a farmra! Harry nem jön- hervadt le a mosolyom.
- Mi a baj?- kérdezte Josh.
- Semmi- hazudtam.
- Lia Wish, most azonnal elárulod, hogy mit műveltetek!- ordította Nora.
- Csst… oké, megcsalt!- mondtam és egy kövér könnycsepp buggyant ki szememből.
- Hogy mit csinált?- pattant fel Matt, mire Gemma visszahúzta.
Mindent elmeséltem nekik, beleértve azt is, hogy terhes vagyok.
- Szóval, úgy gondoltam, hogy magammal viszem Nyuszit és Roryt is!- mondtam.
- Ne, úgy a szívemhez nőtt, minden nap kiszoktam vinni sétálni- mondta Nora.
- Hát, akkor maradjon!- mosolyogtam.
Lementem, majd kinyitottam az ajtót, hogy nem-e jön még Cher. Az utca végén meg is pillantottam. Mikor ideért, kedvesen beinvitáltam, majd elmondtam anyunak az igaz történetet. Teljesen ki volt akadva, viszont örült neki, hogy kisbabát várok, mert szerinte is képes vagyok felnőtt fejjel gondolkozni. Apunak szintén ez volt a véleménye. Mindenkit megkértem, hogy ne mondja el Harrynek, hogy hol vagyok. Elköszöntünk, majd Cherrel elindultunk a reptérre.
- Könnyen viselték- mosolyogtam.
- Igen!- mondta Cher.
Mikor megérkeztünk, megvettünk két jegyet, majd a szokásos helyre vittük Nyuszit, akit a gép állat helységébe rakják.
Bemondták a szokásos dumát, hogy melyik kapuhoz kell menni. Odaadtuk a jegyeket, majd felszálltunk a gépre. Az út avval telt, hogy skypoltunk Louisal, aki biztosított róla minket, hogy senki nem hall minket. Visongatott egy sort, hogy keresztapa lesz, majd folytattuk a beszélgetést. Mikor elköszöntünk, Chertől kaptam egy bölcs gondolatot:
- Ha valaki nem tesz meg érted legalább annyit, amennyit Te érte, akkor nem ő az igazi. Ő csak egy újabb útitárs az igazihoz vezető rögös és hosszú úton. Ha megtalálod azt, akit keresel, akkor azt rögtön tudni és érezni fogod, mert olyan érzés lesz, mintha mindig is Őt kerested volna. Idegen, de mégis ismered. Még távoli, mégis közelebb van, mint bárki más. A szemedbe néz, de a lelkedbe lát. Hozzád beszél, de a szívedhez szól. Na Ő lesz az igazi!- mosolygott rám, én pedig elsírtam magam. Mikor tanult megy ilyen szép szöveget? Gondolkoztam rajta, de nem jutottam semmire. Hamarosan megérkeztünk Olaszországba. Bemondták, hogy a gép hamarosan leszáll ezért kapcsoljuk be a biztonsági öveket, majd Cherrel elsőként szálltunk le a gépről.
Miközben Nyusziért és csomagjainkért tartottunk, néhány lány és fiú megállított minket, közös képért és aláírásért, volt aki kiszúrta, hogy sírtam, azt inkább csak gyorsan leráztuk.
Elmentünk Nyusziért, és a csomagjainkért, majd két ismerős arc után kutattam.
Meg is találtam őket, egy aranyos kisautó mellett. Megfogtam Cher kezét és eszeveszett módon futottam a nagymamihoz és a nagypapihoz.
- Nagymama, nagypapa! Sziasztok, úgy hiányoztatok!- öleltem meg őket szorosan.
- Te is nekünk kincsem- mondta a nagyi.
- Nézzétek, ő itt a barátnőm, Cher- mutattam be őket. Kedvesen köszöntötték egymást. Éreztem, hogy a nagyiéknak nagyon szimpatikus.
- Ó és Missyt hol hagytad?- kérdezte nagypapi, mire nekem lefagyott a mosoly a számról.
- Nos, Missy már lassan 2 hónapja meghalt- gördült végig az arcomon egy könnycsepp.
- Jaj, drágám sajnálom- mondta nagyapa.
- Semmi baj, akkor indulhatunk?- kérdeztem mosolyogva.
- Természetesen!- mondta mindenki.
Nagypapa beült a kormány mögé, az anyósülésre pedig a mami ült. Mi hátul foglaltunk helyet Cherrel. 1 órás út, míg kiérünk a farmra.
Mikor megérkeztünk, örömmel pattantam ki a kocsiból és néztem, hogy semmit sem változott. Ugyan olyan maradt, mint amikor 7 évesen itt jártam. 12 éve nem is láttam a nagyiékat. Szörnyű volt. Visszatérve a farmra.
Tipikus filmbeli piros pajta van, ahol körülbelül 7 ló van, abból egy ló az enyém, Hópehely. A pajta előtt kukorica, búza, napraforgó és egyéb ipari nővények találhatók. Valamint egy ól, ahol vannak a malacok, és egy kisebb pajta, ahol nyulak vannak. Egy nagyobb tyúkól, ahol gondolom, tudjátok, hogy tyúkok és kakasok vannak. Egyébként a kakasoktól, amikor pici voltam, mindig féltem, hogy bántani fognak. Valamint egy kétemeletes ház. Szerintem nagy volt, 2 személynek, de ha vendégek jöttek, akkor legalább volt hely. Azt el is felejtettem mondani, hogy az unokatesóm Justin is a nagyiéknál lakik, mert a szülei (keresztanyum, keresztapum) meghaltak. Szóval a ház kétemeletes, valamint kívülről fehér. Az ablak és az ajtókeretek barnák, ami nagyon szép mintának minősül. A ház magasított, így egy terasz is van. Mikor 5 éves voltam, a nagypapával mindig kint ültünk a hintaszékben és mesét olvasott nekem. 7 évesen itt pucoltam először krumplit. Justinnal rengeteget szoktunk társasjátékozni.
Majd hirtelen kezdett felém futni 3 kutya. Elmosolyodtam. Az egyik Darcy volt, a másik Billy és a harmadik pedig Lou. Darcy egy Begale kutyus, Billy egy Angol Véreb és Lou pedig Golden Retriever.
Mind a hárman letámadtak (nem szó szerint, hanem csak rám ugrottak), ennek köszönhetően a hátamra estem. Mindegyik kutya fölém hajolt és elkezdtek nyalogatni. Nagyon aranyosan voltak. Sose tudtam eldönteni, hogy melyik a legcukibb. Újabb alakot láttam sétálni felénk, mikor felálltam. Jobban megnéztem, majd egyből tudtam, hogy ki az.
- Justin!- üvöltöm és elkezdek futni felé, majd amikor odaérek, a nyakába ugrok.
- Liaa!- üvölt vissza, majd szorosan megölel.
- Úgy hiányoztál!- suttogom a fülébe.
- Te is nekem!- mondja és egy puszit nyom az arcomra.
- Gyere, bemutatok neked valakit!- fogom meg a kezét és elkezdem húzni-, Cher, ő itt Justin, az unokatesóm!- mondom, mire láthatóan Cher elvörösödik, de Jusnak se más a reakciója.
- És ki ez az aranyoska- mutat Nyuszira, amikor a kezembe kapom.
- Ő itt, Nyuszi, a kutyusom. Roryt is elhoztam volna, de Nora kikönyörögte, hogy had maradjon- forgattam a szemeimet.
- Ne forgasd a szemidet!- nevet.
Bevittük a bőröndöket a lakásba, majd felhurcoltuk Cherrel az volt szobámba. Régen, amikor apa és anya még nem volt olyan jól kereső ember, a nagyiékkal éltünk.
***
- Gyere, bemutatom neked Hópehelyt!- mutattam a lovamra-, a lovamat!
- Saját lovad van?- esett le az álla.
- Ahamm…
- És nincs kedved nekem megmutatni lóháton a birtokot?- mosolygott.
- Mögém ülsz?- kérdeztem értetlenül.
- Tudok lovagolni!
- Tudsz lovagolni?- esik le az állam.
- Igen.
Felnyergeltünk kettő fehér lovat, majd rájuk ültünk és kilovagoltunk. Elvittem őt a kedvenc helyeimre. A vízeséshez, a traktorokhoz, amikbe be is ültünk, a Justinnal épített játszóterünkre, a rétre és a pavilonhoz, amit 6 évesen fedeztem fel és senki sem tud róla, csak én és Missy és most már Cher is. A réten kikötöttük a lovakat, majd felsétáltunk a pavilonhoz. Saját magam rendeztem még be.
Fából volt, amit lefestetem rózsaszínre, és néhány helyre vittem fel sötétebb színt is. Belül szintén ilyen volt. A pavilon előtt deszkákból raktam le járólapot, amit lilára festettem. Rajta cserepekben igazinak tűnő művirágok voltak. A pavilonra rá volt írva, hogy Lia kuckója. belül kettő fonott fotel volt, valamint egy kisebb asztal. A falakra a kiskori képeimet, emlékeimet ragasztottam. Itt volt az első gitárom, valamint a kedvencem is. Sose szerettem azt, amivel az X-faktorban léptünk fel.
- Egy gyönyörű, nagyon ügyes vagy!- mondta Cher.
- Köszi, ma még visszajövök ide, mert új képeket kell ide ragasztanom!- mondtam szipogva.
- Kérlek ne kezd el sírni!- mondta, mire megnyugodtam és visszaindultunk.
Versenyeztünk, de mindig döntetlen lett. Beszélgettünk arról, hogy mennyire szeretünk lovagolni. Valamint…
- Mi a véleményed Justinról?- kérdeztem, mire ő fülig vörös lett.
- Hát, helyes és, hogy őszintelegyek veled, lehet, hogy tetszik!- mondta, mire én elkezdtem tapsikolni.
- Hidd el, te is tetszel neki! – mosolyogtam.
Teljesen megfeledkeztem Harryről, kivéve akkor amikor a pavilonnál voltunk.
Mikor hazaértünk, Justint megkértem, hogy vezesse körbe az istállókban és az ólokban Chert, mert én nem azokat mutattam meg neki.
Felrohantam a szobámba, majd előkaptam a fénykép albumom, ami szinte teljesen rólunk szól. Levánszorogtam a lépcsőn, majd kimentem a teraszra és beleültem nagypapa hintaszékébe. Elkezdtem nézegetni a képeket. Néhánynál (csókolózás, cicapuszi, Missy) sírtam, de lenyugodtam. Körülbelül olyan 30 kép lehetett hátra, amikor nagyi megszólalt:
- Helyes srác. A barátod?- kérdezte mosolyogva.
- Volt- tört elő belőlem a sírás-, megcsalt, pedig már 3 hónapja együtt voltunk és tényleg úgy éreztem, hogy szeret, ráadásul, még neked nem mondtam, mert vacsorakor akartam, de kisbabát várok tőle.
- Sajnálom. Tényleg? Jézusom!- kezdett el ugrálni a nagyi-, nagyon örülök, gratulálok, dédunokám lesz, juhé!- mondta a nagyi és elugrált a konyhába. Igen, szeret fiatalosan viselkedni, pedig nem a legjobb számára az ugrálás.
Bekiabáltam, hogy negyedóra múlva itt vagyok, majd felpattantam Hópehelyre és a pavilonhoz vágtattam.
Kikötöttem a lovamat, majd felsétáltam a dombra. Leültem az egyik fotelbe és a képeket nézegettem. Majd hirtelen ötletből, elővettem a zsebembe lévő ragasztót és elkezdtem őket felragasztani. Az összes hely ahol volt, betelt. Felvettem a gitáromat, majd elkezdtem pengetni és énekelni a Moments című számot.
Mikor végeztem, leraktam a gitáromat és haza vágtattam Hópehellyel.
Mivel 32° fokos meleg volt, pedig már este 9 óra volt, nagyi a kinti asztalra terített meg.
Potosabban segítettünk neki megteríteni. Cher kivitte a piros-fehér kockás terítőt, míg Justin lemosta a padokat és az asztalt. Én kivittem a tányérokat és evőeszközöket. Mikor megterítettünk, szóltam a nagypapának, aki a traktorokat szerelte, hogy jöjjön vacsorázni.
Mikor már mindenki az asztalnál ült, nagyi kihozta a vacsorát. Tudja, hogy imádjuk a pizzát, ezért a kedvünkre elkészítette az ő saját házi pizzáját, amit a kinti kemencében sütöttünk meg. A nagyinak segítettünk a kemencében megsütni a kakaós csigát és azt is feltálatuk, majd ízletesen falatoztunk belőle.
- Figyelem van egy nagyszerű hírem. Nagyi és Cher már tudja, de szeretném veletek is megosztani- mutattam nagypapára és Justinra-, szóval, előtte azért még megjegyzem, hogy mennyivel, de mennyivel jobb itt lakni, mint Londonban, ahol zsúfoltságig tele van az utca. Szóval, tudom, hogy ilyen egyszerűen nem szokták kijelenteni, meg mások nem szeretnek ilyen helyen hírt bejelenteni, de ti tudjátok, hogy nem vagyok kényes lány…
- Bökd már ki!- nevet fel nagypapa.
- Kisbabát várok!- mosolygok rá. Justin felugrik és befut a házba, majd visszajön egy üveg pezsgővel, nagypapának pedig szintén ugyan az a reakciója, mint nagymamának. Elkezdett ugrálni. Justin kibontotta a pezsgőt, majd mindenki ivott 1-1 pohárral-, nagyon jó itt lakni. Nem akarok visszamenni. Igaz, hogy hiányzik a tengerpart és a buli, de ez sokkal nyugodtabb, ráadásul itt nőttem fel és ide mindig visszahúz valami.
- Figyelj drágám, holnap elmehetnétek egyet bulizni és strandolni, biztos jót tenne a felejtésnek!- mondja nagypapa.
- Tényleg?- kérdezzük Cherrel.
- Igen!- vágják rá.
Megköszöntük a vacsorát, majd segítettünk bepakolászni.
Elmentem zuhanyozni, majd utánam Cher is jött. Mikor mind a ketten végeztünk, beültünk a laptopom elé. Bejelentkeztünk Skypra, majd videó hívást kezdeményeztünk Louissal.
- Szióó bátyus!- ordítok a kamerába, majd Cher is hasonlóan tesz, csak ő nem mondja azt, hogy bátyus. Hirtelen kinyílik az ajtó és Justin jön be rajta, valamint a nagyi.
- Jól hallottuk, hogy Matt van a vonal másik felén?- kérdez nagyi.
- Nem, a másik bátyámmal beszélünk!- mondtam,mire nagyinak kikerekedik a szeme.
- Anyádék elmondták?
- Ahamm…
- Mi, van még egy bátyád? Mutasd be!- ordítja Justin.
- Hát gyere ide- mondom, mire odafut hozzánk.
- Helló, Justin vagyok!- pattog az ágyon.
- Fejezd be, mert leszakad!- ütögetem a vállát-, egyébként az unokatesóm!- forgatom a szemeim.
- Értem- nevet Louis-, én Louis vagyok, Lia fél tesója, de olyan mintha teljes tesók lennénk- mosolyog a kamerába.
- Bátyus hiányzol és a többiek is! Harry?- tettem fel félve a kérdést.
- Ti is nagyon hiányoztok nekem. Harry kezd belenyugodni, hogy elveszített, de amikor meglát valamelyikünket, akkor letámad és azt kérdezgeti tőlünk, hogy-hogy lehetett ekkora barom? Valamint látszik rajta, hogy tényleg megbánta, biztos, hogy nem akarod elmondani neki, hogy babát vársz?- kérdezte Lou.
- Nem, ezt a babát egyedül fogom felnevelni. Nem lesz apukája, csak anyukája- mondtam, időközben Justin kiment a szobából, majd amikor becsukta az ajtót, akkor Louis szobájába nyitott be Zayn.
- Louis megjött a répasalátád!- mondja, majd észrevesz engem-, cső Lia!- ordítja.
- Zayni!- nevtek, majd Cher is bebúj a képbe.
- Szia Cher!- integet Zayn.
- Hali!
- Figyeljetek, mindjárt jövök, le kell mennem a salátámért, addig legyetek el Zaynnel!- mondja Louis, majd elfut.
- Jól nézek ki a kamerába is?- kérdezi Zayn.
- Tökéletesen- nevetünk Cherrel. Ekkor beront a szobába Niall és Liam.
- Csőőő!- üvöltik.
- Csoki!- üvöltünk vissza. Szegény nagyiék.
- Lia, hogy viseled?- kérdezi kedvesen Liam.
- Elég szar, az, hogy lassan 3 hónapja együtt voltunk és én tényleg éreztem, hogy szeret, erre ő megcsal. De már könnyebb. Holnap megyünk a tengerpartra, valamint bulizni és elrángatjuk magunkkal Justint- röhögünk Cherrel az utolsó mondaton.
- Ki az a Justin?- kérdezi Niall.
- JUSTIN!- üvöltök, mire az említett személy befut.
- Mi van?
- Nos, ő Justin!- mutatok rá.
- Üdv, az unokatesója vagyok!- nevet, majd kiment.
- Szegény srác, bolond!- nevetek, mire egy „hallottam ám!”-ot hallok az ajtótól kb. 3 méterre.
- Azt hiszem, mennünk kése aludni, ha holnap sokáig fent akarunk lenni!- mondja Cher.
- Igen, ez jó ötlet. De várjuk meg Louist- mondom.
Ekkor kinyílik Louis szobaajtaja, de nem Lou jön be rajta, hanem Harry. Mikor meglátom, egyből könnyek gyűlnek a szemembe.
- Sziasztok!- integet nekünk. Szeme könnyes, mint az enyém. Nem, bírok megszólalni. Előtör belőlem a sírás. Ekkor csak homályosan annyit látok, hogy ismét kinyílik az ajtó, majd Harry kimegy rajta. Még egyszer a képernyőre néz és látom, hogy az arcán folynak a könnycseppek.
- Nem bírom!- mondom ki a mondatot, majd kifutok a szobámból egyenesen a pajtába, felülök a lovamra és a pavilonhoz megyek. Összetolom a két fotelt, majd elfekszek rajtuk. A képeket nézegetve elalszok, majd egy kiabálásra felriadok.
- Lia itt vagy?- kérdezi Cher.
- I-igen!- mondom sírva.
- Ez meg mi volt? Nem kezdhetsz el mindig sírni, amikor meglátod!- mondja, majd leül mellém-, egyébként Louis mondta, hogy küld el neki a címet, ahol vagy, mert majd Eleanorral eljönnek, hogy a srácok ne sejtsenek semmit.
- Oké, reggel elküldöm neki!- mondom.
- Most pedig haza megyünk!- mondja, majd karon ragad és leráncigál a dombról egyenesen a lovakhoz. Haza megyünk, majd mély álomba szenderülünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









